Rólunk, röviden

A 2012-ben megújult Tornyai János Kulturális Városnegyed alapjaiban formálta át a város megjelenését, és fogalmazta újra a város és a térség kulturális életét a hódmezővásárhelyi polgárok elvárásaihoz igazodó szórakozási lehetőségek megteremtésével. A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ is – az Agóra pályázat keretében megvalósuló technikai és építészeti átalakításnak köszönhetően – a 21. század elvárásaihoz igazodó intézménnyé vált, mely a mai napig a városvezető, és az igényes, minőségi kultúra biztosításának egyik fő helyszíne.

A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ története

Bessenyei Ferenc Művelődési Központ

(korábban Petőfi Sándor Művelődési Központ)

A művelődési központot a vásárhelyi születésű id. Janáky István építész 1949-ben a magyar modernizmus jegyében készült tervei alapján kezdték el építeni Hódmezővásárhelyen, az egykori görög keleti iskola épülete helyén, a város szívében, a Kossuth tértől 200 m-re. A magyar modern stílus a háború után csak két évig létezett hazánkban. Az ezt követő időszakban már a szovjet szocialista realizmus hatása érződött az épületek tervezésében.

Az épületet 1953-ban adták át. Ebben az évben kapott Ybl Miklós- díjat is az építész.

Az aula falán látható freskót Németh József készítette 1962-63 körül. Címét nem tudjuk. A megrendelő városvezetés kérése csupán annyi volt, hogy a festmény témája kötődjön a színházhoz. Az első freskó arany hátterű, mondai jelenetet ábrázoló kép volt, melyen ledér öltözetű nőalakok szerepeltek. A politikai vezetés erkölcstelennek titulálta a festményt.
Tehát ez nem az eredetileg ide szánt alkotás. Ezután készült el a végleges változat szocialista realista stílusban, ami megfelelt a kor akkori elvárásainak.Az intézmény fél évszázadon keresztül sikerrel látta el a város közművelődési feladatát (nagysikerű színházi előadások, kiállítások, iskola estek, szavalóversenyek, ki mit tudok, szakkörök ismeretterjesztő előadások stb.)Az idő előre haladtával és a technikai fejlődésnek köszönhetően, kezdett az épület korszerűtlenebbé válni a megnövekedett igényeknek már nem felelt meg, mindazonáltal az épületet 2008-ban műemléki védettség alá helyezték
A 2010-2012 között lezajlott felújítást a tervező fiai vitték véghez, ifj. Janáky István (aki időközben elhunyt) és Janáky György.

A nézőtér átépítésének köszönhetően minden helyről hibátlan látási és akusztikai körülmények között lehet élvezni az előadásokat. A megújult nézőtér 353 férőhelyes. A színpad mérete az előszínpaddal együtt 120m2.

A zenekari árok 40 fős zenekar befogadására vált alkalmassá.

A legújabb színpadi világítás-, hang- és vizuáltechnika modern színpadgépészettel párosult, amelynek eredményeként 12 KW teljesítményű line-array rendszerű QSC hangtechnika és kontrolrendszer, 40 db reflektor, 5 db inteligens lámpa a szükséges füstgépekkel, 2db nagyteljesítményű projektor és 5 db díszletemelő került beépítésre a működtetésükhöz szükséges keverőpultokkal együtt.

A terem méltó helyszíne a színházi előadásoknak, kiváló akusztikája miatt kitűnő koncertterem és konferenciáknak is otthont adó többfunkciós térré vált. A hang és fényvezérlő helyiség mellett kapott a két tolmácsfülke is kialakításra került, amelynek köszönhetően, nemzetközi konferenciák lebonyolítására is alkalmassá vált a színházterem.

A projektorok a vezérlőből irányíthatók, amelynek köszönhetően az előfüggöny előtt található 4X3 méteres vetítővászon és operafólia segítségével a színpad hátsó fala is vetíthető. A színházi előadások, koncertek mellett a különböző vers és prózamondó, ének-zenei valamint összművészeti tehetségkutató versenyek, iskolaestek, táncegyüttesek gálaestjei, konferenciák, előadóestek, ismeretterjesztő előadások és egyéb rendezvények megtartására is alkalmas a megújult színházterem.

Egyedülállóan az országban nem csak a nézőtér, de a színpad is akadálymentesített.